Még egy kiadványt szükségszerűenk érzek, hogy bemutassak, szerzője szintén - bár gondolom nem lesz meglepetés az előző két ismertető után - Joaquin Garcia Gazquez. Annyit most már el kell mondanom, hogy leginkább a diorámái és vignettái miatt mondható nálam favoritnak ,leginkább azokat a munkáit szeretem ahol a háborút egy nem kimondottan háborús jeleneten keresztűl képes érzékeltetni, erre ideális példa - és ebben a könyvben bemutatásra is kerül- a T-34-es lánctalpon ücsörgő papírlapokkal játszadozó berlini kisfiúk, ahol első blikkre egy békés, kedves életképet látunk, aztán mögé gondolva rájövünk, hogy az a lánctalp valamiért lerobbant a hordozott járműről, abban a járműben pedig emberek ültek, kezelték, és így a háborút igazából szinte teljesen nélkülöző jelenet valahogy mégis képes sejtetni Berlin véres ostromát.


 A kiadvány meglehetősen univerzálisnak mondható, figura és jármű festéstől kezdve ,a környezet kialakításán át olyan témákba és fogásokba is kapunk betekintést ami egy - egy jelenet megkomponálását segíti elő, ismertetve geometriai tippeket, felosztásokat ,illetve szóba kerül maga az aranymetszés fogalma is ami képes harmónikus ,természetes egyensúlyt teremteni a szimmetria és aszimmetria között. Valójában úgy vettem észre ,hogy a makettezők legalább fele ösztönösen érzékeli és törekszik megvalósítani ezeket a vizuális harmóniára törekvő megoldásokat, de egy dolog ösztönösen megoldani és egy egész másik céltudatosan a tökéletes összképre koncetrálva megtervezni a munkánkat, azt hiszem ez utóbbiban nyújtja a kiadvány a legnagyobb segítséget. Bárkinek bátran ajánlom a könyvet aki több szereplős ( akár figuáról akár harcijármű makettről vagy ezeket vegyesen valamilyen környezetbe helyező munkákról beszélünk ) diorámákat vagy vignettákat épít, igényesen szerkesztett és kivitelezett kiadvány nagyon sok hasznos,profin és érthetően közvetített információval és nem utolsó sorban gyönyörűen elkészített munkákat ismertetve. Nekem személy szerint az afrikai hadszíntéren szerepeltetett 2 olasz Bersaglieri a kedvencem, az eltérő magasság szinteket zseniálisan hozza az alkotó geometriai összhangba. Én magam az esetek többségében kissé idegenkedem attól, hogy egyfajta művészetként tekintsek erre a hobbira de jelen esetben nem vonom kétségbe, hogy ez a szakértelem és színvonal bizony valahol már művészetnek is tekinthető.